Menü
Kattintson a borítólap képére az olvasáshoz!
boritolap kep

Lakos Endre: Útkeresés

Az értetlenség sűrű sötét fellege untalan elnyeléssel fenyegeti az emberben a hitet. Megnyugtatásul ezt az értetlenséget „felvilágosultságnak” nevezik egymás között az emberek.
Ami az egyes emberekben állandó veszély, az egész emberiség számára viharrá, „történelmi kataklizmává” bőszül, mikor az értetlenségből, a „felvilágosodásból” rendszert csinálnak, „tudományt”; a tudomány egy érdekeltség szolgálatába áll, hogy tért nyerjen, „igazságainak érvényt szerezzen”; az érdekeltség a hatalom eszközeihez nyúl, hogy „védelmébe vegye a tiszta tudományt” és segítse a „babona ellen”; s végül megjelenik „a gondolat szabadságának” jegyében az erőszak és könyörtelenül hadat indít a gondolat szabadságának jegyében minden más gondolat ellen, ami tőle különbözik, s mindenki ellen, aki nem az ő elgondolása alapján áll.
A „hitet”, mint tudományt, általában felkészületlenül találja a „gondolatszabadságnak” ilyen formájú előretörése. Nemcsak az, hogy a szabadság jegyében minden más gondolatnak – az éppen uralmon levőn kívül – el kell hallgatnia, mert különben a szabadság bajnokaként tündöklő erőszakkal találja magát szemben; hanem általában meglepetés az a megjelenés is, ahogy az illető eszme megmutatja bensejét, eszmei tartalmát.
Arról szó sincs, hogy a hívők ne ismernék a hitetlen eszméket – legalább is a hívők szellemi vezetői. Arról van csupán szó, hogy a távolból ismert eszmeiség egészen más képet fest, mikor veszedelmes közelből látja az ember, mint akkor, mikor messziről csak a sziluettek ködlenek elő.
A könyv életünk legnagyobb kérdéseit elemzi: „Honnan” az élet és benne a mi életünk; „Hova” visz az élet, és benne a mi kis életünk; és vajon mivégre is élünk: „Miért” élünk? Azután: sok minden létezik a világon. Az ember oly sok mindent szeretne ezekből, ha ugyan nem az egészet. De rá kell jönnünk arra, hogy nemcsak valamennyit, de még csak legtöbbjét sem birtokolhatja az ember mindannak, amit kívánna. Világos hát, hogy ki kell válogassuk azokat, amikről nem akarunk lemondani. De ha már választani kell, akkor úgy akar választani az ember, hogy a legjobban járjon. Hát akkor most mit válasszon? Miről mondjon le, és mihez ragaszkodjék? Lehet erre általános szabályt hozni? Vagy talán minden embernek magának kell kiokoskodnia a helyes választást? Tudunk-e talán a helyes választáshoz jól használható elvekkel szolgálni? Így áll elő a „Hogyan” kérdése: hogyan éljük életünket, hogy az lehető legjobban sikerüljön.

A könyv tartalma:
Bevezetés (A vallás és az emberek; Az élet értelméről)
Az Abszolútum (A változás; A változandóság; Az abszolút lét)
A lélek (Alapvető tételek; Az absztrakció; Az absztraháló alany)
A vallás (A boldogság útja; A vallás; Két világ között)
A kereszténység (A teljes emberi élet; Az istenfiúság; Az élet csírája; A kereszténység; Az élet szerzője; Az Evangélium; Az Emberfia; Az Evangélium tanúsága; A történelem tanúsága; Az emberi „létteljesség” és boldogság)
Az Egyház (Az „új Ádám”; A kegyelem forrása; Az emberi nemzet feje; Krisztus teste; Az „új Éva”; Az apostolok; Péter; Íme az Egyház!; Krisztus Urunk Egyháza egységes és egyedüli; Krisztus Urunk Egyháza szent; Krisztus Urunk Egyháza apostoli; Krisztus Urunk Egyháza egyetemes)
Befejezés: az élet értelme


A könyv meta információi
| Megjelenés éve: 1966 | Oldalszám: 207 | Méret: 17x12 cm | Kötés: puha | Kiadó: Opus Mystici Corporis | Nyelv: magyar | Fájl méret: 8 MB |